Licitaljunk.hu
zagrosik.com
[ RÉSZLETES KERESÉS ]   hungarian   english  
 ELADÁS
Termékfeltöltés
 
 ÁRUHÁZAK   ÁRVERSENY 
Hírek

Az egyre növekvő forgalmú aukciós oldalakon eladók jelentős részének fogalma nincs arról, mikor, és mennyit kell adóznia az értékesítései után. Alaposan meggyűlhet a bajuk az adóhatósággal azoknak, akik nincsenek tisztában az adózási szabályokkal. A Pénzcentrum.hu ebben próbál segítséget nyújtani. Mint kiderül, egyáltalán nem könnyű eligazodni a szabályok rengetegében. Kiemelten figyeli az adóhatóság idén is a világhálóra felkerülő adatokat, amelyeknek nagy jelentőségük van az internetes értékesítéseket érintő ellenőrzésekre történő kiválasztásban - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett 2013. évi ellenőrzési irányelvekből. Míg korábban a bolhapiacokon, manapság egyre inkább az internetes aukciós oldalakon próbálnak megválni a magánszemélyek is a régi, használt vagy akár vadonatúj holmijaiktól. Tapasztalatok szerint azonban az eladók jelentős részének fogalma sincs az adózási szabályokról. A különböző fórumbejegyzésekből az derül ki, hogy a többség úgy gondolja, nem kell adózni olyan tárgy eladása után, amelyet az adózott jövedelméből vásárolt, ez azonban korántsem igaz. Nézzük meg, mik a legfontosabb tudnivalók, előrebocsátjuk, nem lesz könnyű sétagalopp! 1. A legfontosabb, amit tudni érdemes, hogy nem kell bevallani az ingó vagyontárgyak eladásából származó bevételt, ha annak éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ez a bevételi korlát arra az esetre is érvényes, ha valaki az ingó értékesítés keretein belül marad, és akkor is, ha a tevékenysége üzletszerűnek minősül (a későbbiekben lesz szó arról, hogy mi a különbség a kétféle minősítés között). 2. Egy másik kedvező szabály szerint viszont 600 ezer forintnál is magasabb lehet az adómentes bevételi határ. Akkor sem kell bevallani az ingó értékesítésből származó bevételt, ha az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Alapesetben úgy kell megállapítani az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az azzal összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében pedig a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgynál a megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke. Nagyon fontos szabály, hogy ha a megszerzésre fordított összeget nem lehet megállapítani, mert nincsenek meg a bizonylatok, például a nagypapa padlásán talált régiséget értékesítjük, vagy a kinőtt gyermekruhákról nem őriztük meg a nyugtákat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az ingó értékesítés és az üzletszerű tevékenység esetén is ugyanezen szabályok szerint kell megállapítani a jövedelmet, vagyis a 25 százalékos jövedelem-megállapítási módszert utóbbi esetében is lehet alkalmazni. Ha 25 százalékos jövedelemhányadot feltételezünk, akkor a fent említett legfeljebb 200 ezer forintos adómentes jövedelem lényegében azt jelenti, hogy 800 ezer forintig nem kell bevallani az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt. Nyilvánvalóan annak is előnyös a költségátalányt figyelembe vennie, aki ugyan megőrizte a nyugtákat, de azok összege nem éri el a bevétel 75 százalékát, vagyis a tételes költségelszámolással rosszabbul járna. (Ez esetben azonban semmiképpen ne őrizgesse tovább a bizonylatokat. Volt már rá példa, hogy az interneten kereskedő ellenőrzött magánszemélynél házkutatást tartottak.) 3. Kizárólag az ingó értékesítésre érvényes az a szabály, hogy a számított adónak csak a 32 ezer forintot meghaladó részét kell megfizetni. A 32 ezer forint pont a 200 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnak a 16 százaléka, amennyi jelenleg a személyi jövedelemadó kulcs. Nyer viszont a szabállyal például az, aki a nagyszülei padlásán talált értékes festményt 1 millió forintért eladja. Ez esetben 25 százalékos jövedelemhányaddal számolva 250 ezer forint jövedelemnek a 16 százaléka, vagyis 40 ezer forint a számított adó, abból viszont csak 8 ezer forintot kell megfizetni. 4. És most jöjjön az ingóságokat értékesítő magánszemélyek számára legfontosabb eldöntendő kérdés: mikor beszélhetünk a személyi jövedelemadó (szja) törvény szerinti, kedvezőbb adózású ingó értékesítésről, illetve mely esetekben van szó üzletszerű gazdasági tevékenységről, amikor már magasabb adóteherrel kell számolni. Az ingó értékesítés esetén a jövedelem után csak a 16 százalékos szja-t kell megfizetni, s mint említettük, az első 32 ezer forintot elengedi az állam. Üzletszerű értékesítés esetén viszont nem jár a 32 ezer forintos kedvezmény, ráadásul még a jövedelem 27 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. 2012. január elsejétől jelentősen módosult az szja-törvény, amely a korábbi évekhez képest több támpontot ad annak megítéléséhez, hogy a magánszemélynek az ingó értékesítésre vagy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell-e adót fizetnie. Az adózóknak azonban még így sincs egyszerű dolguk. Ingó értékesítésről beszélünk mindaddig, amíg a vagyontárgy eladása nem gazdasági tevékenység keretében történik. Az szja-törvénybe 2012 januárjától bekerült a gazdasági tevékenység fogalma. Eszerint gazdasági tevékenység "valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik". Azt viszont már nem határozza meg a törvény, hogy mikor minősül üzletszerűnek a tevékenység. Az adóhatóságnak a Pénzcentrum.hu korábbi kérdésére adott válasza szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. A tartós vagy rendszeres értékesítés fogalmát sem határozza meg a törvény, az ellenőrzés során mérlegeli az adóhatóság az említett körülményeket. A NAV ugyanakkor felhívja a figyelmet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése számít. Nyilvánvalóan nem üzletszerű a tevékenység, ha például valaki egy darab festményt egymillió forintért értékesít. Ebben az esetben nem lehet lényeges szempont, hogy a bevétel jelentős mértékű-e vagy sem az adózó jövedelmi viszonyaihoz képest, az a lényeg, hogy egyetlen ingóság eladásáról van szó, ami nem számít gazdasági tevékenységnek - mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. Üzletszerű viszont, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal értékesíti, akkor az gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már szimplán ingó értékesítésről van szó - véli Angyal József. Mindezek alapján azonban a magánszemélynek kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem. 5. Miért nem mindegy, hogy ingó értékesítés vagy gazdasági tevékenység? Korábban már levezettük, hogy 1 millió forint ingó értékesítés esetén 8 ezer forint személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ha viszont valaki szintén 1 millió forintért ad el például bélyegeket vagy saját maga által készített kerámia tárgyakat, akkor az már gazdasági tevékenységnek számít a nagy mennyiségben történő értékesítés miatt. Ez esetben már nem az ingó értékesítésre, hanem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózni - magyarázza Angyal József. Ekkor is lehet alkalmazni a 25 százalékos jövedelemhányadot, amikor ugyanúgy 250 ezer forint lesz a jövedelem, mint a festmény esetében. Üzletszerű értékesítéskor viszont meg kell fizetni a 16 százalékos, vagyis 40 ezer forint szja-t, és emellett a 27 százalékos, vagyis 67 500 forintos egészségügyi hozzájárulást is. Vagyis 8 ezer forint adófizetés áll szemben 107 500 forinttal. 6. Kell-e adószámot kérni vagy sem? Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy a magánszemély eseti jelleggel, néhány alkalommal, vagy pedig üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel kíván-e értékesíteni - derül ki a NAV lapunk korábbi kérdéseire küldött válaszából. Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat - mutat rá az adóhatóság. Vagyis ha valaki adóköteles, azaz a korábban leírtaknak megfelelően gazdasági tevékenységet végez, akkor adószámot (nem azonos az adóazonosító jellel!) kell kérnie az adóhatóságtól. Ráadásul az adószámot a tevékenység megkezdése előtt kell igényelni. Ha valaki később ocsúdik fel, akkor a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is jeleznie kell. Idén január elsejétől lépett hatályba az a szabály, hogy a magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózók tevékenységi köreit az úgynevezett ÖVTJ-kód szerint kell bejelenteni az adóhatósághoz. Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet tételesen felsorolja a különböző tevékenységi köröket. A csomagküldő, internetes kiskereskedelem hat számjegyű kódja: 479102 Nagyon fontos megjegyezni, hogy az évi 6 millió forintnál kisebb értékben eladóknak mindenféleképpen érdemes az általános forgalmi adózásban alanyi adómentességet kérni, így nem kell az áfával vesződniük - hívja fel a figyelmet Angyal József. A több millió forintért értékesítőknek elképzelhető, hogy megéri egyéni vállalkozóvá válniuk, különösen akkor, ha nemcsak magánszemélyeknek értékesítenek. Ha a bevételük nem több évi 6 millió forintnál, akkor pedig az idén januárban bevezetett kisadózók tételes adóját (kata) érdemes választaniuk. 7. Mikor nem kell adószám? Mint ahogy az első pontban írtuk, az évi 600 ezer forintot meg nem haladó bevételt akkor sem kell bevallani, ha az ingó vagyonátruházás gazdasági tevékenységnek minősül. Kimerítheti a rendszeresség fogalmát például az, ha egy kismama az interneten értékesíti a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait. Ha viszont az ebből, valamint más ingó vagyontárgyak eladásából származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Angyal József szerint a "600 ezres szabályt" úgy kell értelmezni, hogy mivel eddig a bevételi határig nem kell bevallást benyújtani, annak, aki ennél kevesebb összegért értékesít ingó vagyontárgyakat, nem kell adószámot kérnie. Meg lehet sokszorozni az adómentességet, ha egy család több tagja nevében is értékesít. 8. Mit kockáztatunk? Ha valaki átlépi a 600 ezer forintos bevételi határt, nagy tételben értékesített, nem egy darab ingóságot adott el, biztosan üzletszerűnek minősül a tevékenysége. Ebben az esetben már nem számít a 600 ezer forintig tartó adómentesség, a teljes bevételből kell kiszámítani a jövedelmet a fentiekben ismertetett módszer szerint. Súlyos árat kell fizetnie annak, aki rosszul ítéli meg a tevékenységét. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a magánszemély adóköteles tevékenységet folytat, de nem kért adószámot, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. 9. A NAV a Pénzcentrum.hu kérdésére korábban küldött válaszai között megjegyzi: ha kiderül, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat, de nem váltott ki adószámot, akkor is általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli. Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont az adótörvények nem hatalmazzák fel a NAV-ot arra, hogy ilyen esetben önkényesen áfát számítson fel. Az áfatörvény egyértelműen kimondja: az kötelezett adófizetésre, aki számlán áthárított adót tüntet fel. A számla kiállításához viszont adószámra van szükség. Adószámot pedig hivatalból nem állapíthat meg a NAV, csak az ügyfél kérelmére. Vagyis az a magánszemély, aki adószám nélkül gazdasági tevékenységet folytatott, nem kötelezhető az áfa megfizetésére. Különösen úgy nem, hogy mindeközben nem jogosult az áfa levonására. Az adózó vagy teljes körűen adóalannyá válik, vagy sem. Ha valaki nem kér adószámot, de az adóhatóság szerint gazdasági tevékenységet folytat, akkor az art. szerint becsléssel kell megállapítani a fizetendő adót - magyarázza Angyal József. Ehhez találni kell egy azonos időszakban, hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató vállalkozót. Az általa bevallottak alapján, 12 havi működést vélelmezve, kell az adóhatóságnak meghatározni a vizsgált magánszemély fizetendő adóját. Az adóhatóság ennek az 50 százalékáig terjedő adóbírságot is kiszabhat. Az adószakértő szerint ezért sem lehet a kinőtt gyermekruha eladását üzletszerűnek minősíteni, mert nincs olyan vállalkozás, amely néhány gyermekruha eladása miatt jönne létre. A hírt köszönhetjük a PénzCentrum.hu –nak http://www.penzcentrum.hu/adozas/interneten_adod_el_a_cuccaidat_igy_uszhatod_meg_az_adozast.1035673.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Copyright ©2012 KizmanAuction.com.
Designwww.greencomp.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldal használatával a következő rendelkezéseket fogadja el: Licitaljunk.hu FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK és ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT
Az oldal betöltődött: 0.029370 másodperc