Licitaljunk.hu
zagrosik.com
[ RÉSZLETES KERESÉS ]   hungarian   english  
 ELADÁS
Termékfeltöltés
 
 ÁRUHÁZAK   ÁRVERSENY 
Hírek

Az internetes aukciós portálokon rendszeresen, évi 5-6 millió forint összegben értékesítő magánszemélyek lehetnek az egyik kedvezményezett csoport, amelynek megéri az újfajta átalányadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint megfizetni a közterheket. A Pénzcentrum.hu több cikket is közölt korábban arról, hogy egyre nagyobb figyelmet fordít az adóhatóság az internetes ingó értékesítések vizsgálatára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvében is szerepel egyebek között az, hogy a csomagküldő, internetes kereskedelem területén a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtéseket kíván folytatni. Az interneten értékesítőknek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett újfajta átalányadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója is kedvező lehet a számukra - hívja fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő. Ha ugyanis az éves bevételük nem éri el a 6 millió forintot, akkor havi 50 ezer forint tételes adón felül nem kell egyéb közterhet megfizetniük. Tételezzük fel, hogy a magánszemélynek 5 millió forint bevétele keletkezik az internetes ingó értékesítésből. Ha a beszerzésekről szóló számlák nem lelhetőek fel, akkor a törvény szerint a bevétel 25 százaléka, vagyis jelen esetben 1 millió 250 ezer forint jövedelme képződött a magánszemélynek. Az idei évben hatályos személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint azután 16 százalék szja-t és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie. Ez összesen 537 500 forint közterhet jelent. Ezzel szemben kisadózó vállalkozóként éves szinten 600 ezer forint adót kell fizetni. Ez kicsivel több, mint az szja szerinti adózás, de cserébe biztosítottá válik a magánszemély, vagyis jogosult lesz egészségügyi ellátásokra és nyugdíjra is, az ellátások alapja a törvényjavaslat szerint havi 81 300 forint. Ehhez a magánszemélyeknek egyéni vállalkozóvá kell válniuk, amihez már igazolványra sincs szükség, csak be kell jelenteni a szándékot. Hozzátartozik, hogy a kisadózás főként azoknak az interneten kereskedőknek éri meg, akiknek a bevétele 5-6 millió forint között van. Alacsonyabb bevételnél ugyanis már arányaiban jóval nagyobb terhet jelent a kisadó, 3 millió forintos bevételnél például már 20 százalékos. Ezzel szemben ha valaki magánszemélyként 3 millió forint bevételre tesz szert ingó értékesítésből, akkor 25 százaléknyi jövedelmet feltételezve mindössze 322 500 forint szja-t és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ami alig több mint a fele a kisadónak. Az interneten kereskedőknek azonban azzal is számolniuk kell, hogy az idei évben szigorodtak az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó szabályok, amelyek alapján az adóhatóság úgy dönthet, hogy a vizsgált magánszemélynek vállalkozóként kellett volna folytatnia a tevékenységét. Több írásunkban is szóltunk arról, hogy az adóhatóság az előző években folytatott tevékenységek vizsgálatakor rendre üzletszerűnek minősítette és jelenleg is minősíti az internetes értékesítéseket úgy, hogy a határozataiban a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2004. december 31-én hatályát vesztett rendelkezéseire hivatkozik, és figyelmen kívül hagyja a 2005. január 1. és 2011. december 31. között érvényes jogszabályt, amelynek alapján a magánszemélyek az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint adózhattak volna. Helyette a NAV rendre a 2004. december 31-ig hatályát vesztett jogszabályban foglaltakra alapozza a határozatait. Gazdasági tevékenység vagy sem, vállalkozás vagy sem? Az idei évtől viszont módosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely most már egyértelműen kimondja, hogy "gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi". Nagyon sok tényező befolyásolhatja azonban, hogy adott esetben miként ítéli meg az adóhatóság a vizsgált magánszemély tevékenységét. A NAV korábban a Pénzcentrum.hu kérdésére adott válaszában azt írta, hogy üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu érdeklődésére adott válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A problémát az okozza, hogy mindezek alapján a magánszemélynek kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, vagyis kérnie kell-e adószámot vagy sem. A tapasztalatok szerint sokan úgy gondolják, egyszerűen csak önálló tevékenységet folytató magánszemélyként kérnek adószámot, és ezzel eleget tesznek a bejelentési kötelezettségüknek. Csakhogy az internetes értékesítés, mint kereskedelmi tevékenység, gazdasági tevékenységnek minősül. Itt jön a képbe egy harmadik jogszabály, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, amely kimondja, hogy Magyarország területén természetes személy üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Vagyis, ha valaki úgy ítéli meg, hogy az általa folytatott értékesítés kimeríti az üzletszerű, illetve a rendszeres jelleg fogalmát, akkor magánszemélyként nem tehet mást, mint hogy bejelentkezik egyéni vállalkozónak, és adószámot kér az adóhatóságtól. Egyéni vállalkozóként viszont jelentős költségekkel kell számolni. Először is kell egy könyvelő, aki havonta alsó hangon 10-15 ezer forintba kerül. Az idei évtől regisztrálni kell a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, és meg kell fizetni az évi 5 ezer forintos regisztrációs díjat. A legnagyobb pluszteherrel viszont azoknak kell számolniuk, akiknek nincs heti legalább 36 órás főfoglalkozású munkaviszonyuk. Nekik ugyanis tetemes járulékfizetési kötelezettséggel kell számolniuk. Az egyéni vállalkozóknak minden esetben a garantált bérminimum után kell megfizetniük a járulékokat. Az idei évben a tavalyi havi 94 ezer forintról 108 ezer forintra nőtt a bérminimum összege. A januártól szigorodott szabályok szerint az egyéni vállalkozóknak a garantált bér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltotta fel) kell fizetniük. Emellett a garantált bér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk. Vagyis a főállású egyéni vállalkozóknak legalább 32 805 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Vagyis mindezek összege havonta 57 375 forint, és akkor még nem beszéltünk a vállalkozói kivét utáni személyi jövedelemadóról. Vagyis egyéni vállalkozóként nem kérdés, hogy a tételes elszámolás helyett a havi átalányban fizethető kisadózást érdemes választani. Összecsap az adóhatóság és az adószakértő A NAV a Pénzcentrum.hu kérdésére küldött válaszai között megjegyzi: ha kiderül, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat, de nem váltott ki adószámot, akkor is általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli. Angyal József szerint viszont az adótörvények továbbra sem hatalmazzák fel a NAV-ot arra, hogy ilyen esetben önkényesen áfát számítson fel. Az áfatörvény egyértelműen kimondja: az kötelezett adófizetésre, aki számlán áthárított adót tüntet fel. A számla kiállításához viszont adószámra van szükség. Adószámot pedig hivatalból nem állapíthat meg a NAV, csak az ügyfél kérelmére. Vagyis az a magánszemély, aki adószám nélkül gazdasági tevékenységet folytatott, nem kötelezhető az áfa megfizetésére. Különösen úgy nem, hogy mindeközben nem jogosult az áfa levonására. Az adózó vagy teljes körűen adóalannyá válik, vagy sem - véli az adószakértő. Ha valaki nem kér adószámot, miközben gazdasági tevékenységet folytat, akkor az adóhatóság annyit tehet, hogy mulasztási bírságot ró ki. Emellett az adózás rendjéről szóló törvény szerint becsléssel kell megállapítani a fizetendő adót - magyarázza Angyal József. Ehhez találni kell egy azonos időszakban, hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató vállalkozót. Az általa bevallottak alapján, 12 havi működést vélelmezve, kell az adóhatóságnak meghatározni a vizsgált magánszemély fizetendő adóját. Az adóhatóság ennek az 50 százalékáig terjedő adóbírságot is kiszabhat. Forrás: http://penzcentrum.hu/adozas/interneten_adod_el_a_cuccaidat_te_is_jol_jarhatsz_az_uj_adoval.1033384.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Copyright ©2012 KizmanAuction.com.
Designwww.greencomp.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldal használatával a következő rendelkezéseket fogadja el: Licitaljunk.hu FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK és ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT
Az oldal betöltődött: 0.024478 másodperc