Licitaljunk.hu
zagrosik.com
[ RÉSZLETES KERESÉS ]   hungarian   english  
 ELADÁS
Termékfeltöltés
 
 ÁRUHÁZAK   ÁRVERSENY 
Hírek

Az internetes aukciós portálokon rendszeresen, évi 5-6 millió forint összegben értékesítő magánszemélyek lehetnek az egyik kedvezményezett csoport, amelynek megéri az újfajta átalányadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint megfizetni a közterheket. A Pénzcentrum.hu több cikket is közölt korábban arról, hogy egyre nagyobb figyelmet fordít az adóhatóság az internetes ingó értékesítések vizsgálatára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvében is szerepel egyebek között az, hogy a csomagküldő, internetes kereskedelem területén a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtéseket kíván folytatni. Az interneten értékesítőknek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett újfajta átalányadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója is kedvező lehet a számukra - hívja fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő. Ha ugyanis az éves bevételük nem éri el a 6 millió forintot, akkor havi 50 ezer forint tételes adón felül nem kell egyéb közterhet megfizetniük. Tételezzük fel, hogy a magánszemélynek 5 millió forint bevétele keletkezik az internetes ingó értékesítésből. Ha a beszerzésekről szóló számlák nem lelhetőek fel, akkor a törvény szerint a bevétel 25 százaléka, vagyis jelen esetben 1 millió 250 ezer forint jövedelme képződött a magánszemélynek. Az idei évben hatályos személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint azután 16 százalék szja-t és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie. Ez összesen 537 500 forint közterhet jelent. Ezzel szemben kisadózó vállalkozóként éves szinten 600 ezer forint adót kell fizetni. Ez kicsivel több, mint az szja szerinti adózás, de cserébe biztosítottá válik a magánszemély, vagyis jogosult lesz egészségügyi ellátásokra és nyugdíjra is, az ellátások alapja a törvényjavaslat szerint havi 81 300 forint. Ehhez a magánszemélyeknek egyéni vállalkozóvá kell válniuk, amihez már igazolványra sincs szükség, csak be kell jelenteni a szándékot. Hozzátartozik, hogy a kisadózás főként azoknak az interneten kereskedőknek éri meg, akiknek a bevétele 5-6 millió forint között van. Alacsonyabb bevételnél ugyanis már arányaiban jóval nagyobb terhet jelent a kisadó, 3 millió forintos bevételnél például már 20 százalékos. Ezzel szemben ha valaki magánszemélyként 3 millió forint bevételre tesz szert ingó értékesítésből, akkor 25 százaléknyi jövedelmet feltételezve mindössze 322 500 forint szja-t és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ami alig több mint a fele a kisadónak. Az interneten kereskedőknek azonban azzal is számolniuk kell, hogy az idei évben szigorodtak az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó szabályok, amelyek alapján az adóhatóság úgy dönthet, hogy a vizsgált magánszemélynek vállalkozóként kellett volna folytatnia a tevékenységét. Több írásunkban is szóltunk arról, hogy az adóhatóság az előző években folytatott tevékenységek vizsgálatakor rendre üzletszerűnek minősítette és jelenleg is minősíti az internetes értékesítéseket úgy, hogy a határozataiban a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2004. december 31-én hatályát vesztett rendelkezéseire hivatkozik, és figyelmen kívül hagyja a 2005. január 1. és 2011. december 31. között érvényes jogszabályt, amelynek alapján a magánszemélyek az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint adózhattak volna. Helyette a NAV rendre a 2004. december 31-ig hatályát vesztett jogszabályban foglaltakra alapozza a határozatait. Gazdasági tevékenység vagy sem, vállalkozás vagy sem? Az idei évtől viszont módosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely most már egyértelműen kimondja, hogy "gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi". Nagyon sok tényező befolyásolhatja azonban, hogy adott esetben miként ítéli meg az adóhatóság a vizsgált magánszemély tevékenységét. A NAV korábban a Pénzcentrum.hu kérdésére adott válaszában azt írta, hogy üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu érdeklődésére adott válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A problémát az okozza, hogy mindezek alapján a magánszemélynek kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, vagyis kérnie kell-e adószámot vagy sem. A tapasztalatok szerint sokan úgy gondolják, egyszerűen csak önálló tevékenységet folytató magánszemélyként kérnek adószámot, és ezzel eleget tesznek a bejelentési kötelezettségüknek. Csakhogy az internetes értékesítés, mint kereskedelmi tevékenység, gazdasági tevékenységnek minősül. Itt jön a képbe egy harmadik jogszabály, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, amely kimondja, hogy Magyarország területén természetes személy üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Vagyis, ha valaki úgy ítéli meg, hogy az általa folytatott értékesítés kimeríti az üzletszerű, illetve a rendszeres jelleg fogalmát, akkor magánszemélyként nem tehet mást, mint hogy bejelentkezik egyéni vállalkozónak, és adószámot kér az adóhatóságtól. Egyéni vállalkozóként viszont jelentős költségekkel kell számolni. Először is kell egy könyvelő, aki havonta alsó hangon 10-15 ezer forintba kerül. Az idei évtől regisztrálni kell a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, és meg kell fizetni az évi 5 ezer forintos regisztrációs díjat. A legnagyobb pluszteherrel viszont azoknak kell számolniuk, akiknek nincs heti legalább 36 órás főfoglalkozású munkaviszonyuk. Nekik ugyanis tetemes járulékfizetési kötelezettséggel kell számolniuk. Az egyéni vállalkozóknak minden esetben a garantált bérminimum után kell megfizetniük a járulékokat. Az idei évben a tavalyi havi 94 ezer forintról 108 ezer forintra nőtt a bérminimum összege. A januártól szigorodott szabályok szerint az egyéni vállalkozóknak a garantált bér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltotta fel) kell fizetniük. Emellett a garantált bér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk. Vagyis a főállású egyéni vállalkozóknak legalább 32 805 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Vagyis mindezek összege havonta 57 375 forint, és akkor még nem beszéltünk a vállalkozói kivét utáni személyi jövedelemadóról. Vagyis egyéni vállalkozóként nem kérdés, hogy a tételes elszámolás helyett a havi átalányban fizethető kisadózást érdemes választani. Összecsap az adóhatóság és az adószakértő A NAV a Pénzcentrum.hu kérdésére küldött válaszai között megjegyzi: ha kiderül, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat, de nem váltott ki adószámot, akkor is általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli. Angyal József szerint viszont az adótörvények továbbra sem hatalmazzák fel a NAV-ot arra, hogy ilyen esetben önkényesen áfát számítson fel. Az áfatörvény egyértelműen kimondja: az kötelezett adófizetésre, aki számlán áthárított adót tüntet fel. A számla kiállításához viszont adószámra van szükség. Adószámot pedig hivatalból nem állapíthat meg a NAV, csak az ügyfél kérelmére. Vagyis az a magánszemély, aki adószám nélkül gazdasági tevékenységet folytatott, nem kötelezhető az áfa megfizetésére. Különösen úgy nem, hogy mindeközben nem jogosult az áfa levonására. Az adózó vagy teljes körűen adóalannyá válik, vagy sem - véli az adószakértő. Ha valaki nem kér adószámot, miközben gazdasági tevékenységet folytat, akkor az adóhatóság annyit tehet, hogy mulasztási bírságot ró ki. Emellett az adózás rendjéről szóló törvény szerint becsléssel kell megállapítani a fizetendő adót - magyarázza Angyal József. Ehhez találni kell egy azonos időszakban, hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató vállalkozót. Az általa bevallottak alapján, 12 havi működést vélelmezve, kell az adóhatóságnak meghatározni a vizsgált magánszemély fizetendő adóját. Az adóhatóság ennek az 50 százalékáig terjedő adóbírságot is kiszabhat. Forrás: http://penzcentrum.hu/adozas/interneten_adod_el_a_cuccaidat_te_is_jol_jarhatsz_az_uj_adoval.1033384.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Az egyre növekvő forgalmú aukciós oldalakon eladók jelentős részének fogalma nincs arról, mikor, és mennyit kell adóznia az értékesítései után. Alaposan meggyűlhet a bajuk az adóhatósággal azoknak, akik nincsenek tisztában az adózási szabályokkal. A Pénzcentrum.hu ebben próbál segítséget nyújtani. Mint kiderül, egyáltalán nem könnyű eligazodni a szabályok rengetegében. Kiemelten figyeli az adóhatóság idén is a világhálóra felkerülő adatokat, amelyeknek nagy jelentőségük van az internetes értékesítéseket érintő ellenőrzésekre történő kiválasztásban - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett 2013. évi ellenőrzési irányelvekből. Míg korábban a bolhapiacokon, manapság egyre inkább az internetes aukciós oldalakon próbálnak megválni a magánszemélyek is a régi, használt vagy akár vadonatúj holmijaiktól. Tapasztalatok szerint azonban az eladók jelentős részének fogalma sincs az adózási szabályokról. A különböző fórumbejegyzésekből az derül ki, hogy a többség úgy gondolja, nem kell adózni olyan tárgy eladása után, amelyet az adózott jövedelméből vásárolt, ez azonban korántsem igaz. Nézzük meg, mik a legfontosabb tudnivalók, előrebocsátjuk, nem lesz könnyű sétagalopp! 1. A legfontosabb, amit tudni érdemes, hogy nem kell bevallani az ingó vagyontárgyak eladásából származó bevételt, ha annak éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ez a bevételi korlát arra az esetre is érvényes, ha valaki az ingó értékesítés keretein belül marad, és akkor is, ha a tevékenysége üzletszerűnek minősül (a későbbiekben lesz szó arról, hogy mi a különbség a kétféle minősítés között). 2. Egy másik kedvező szabály szerint viszont 600 ezer forintnál is magasabb lehet az adómentes bevételi határ. Akkor sem kell bevallani az ingó értékesítésből származó bevételt, ha az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Alapesetben úgy kell megállapítani az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az azzal összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében pedig a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgynál a megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke. Nagyon fontos szabály, hogy ha a megszerzésre fordított összeget nem lehet megállapítani, mert nincsenek meg a bizonylatok, például a nagypapa padlásán talált régiséget értékesítjük, vagy a kinőtt gyermekruhákról nem őriztük meg a nyugtákat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az ingó értékesítés és az üzletszerű tevékenység esetén is ugyanezen szabályok szerint kell megállapítani a jövedelmet, vagyis a 25 százalékos jövedelem-megállapítási módszert utóbbi esetében is lehet alkalmazni. Ha 25 százalékos jövedelemhányadot feltételezünk, akkor a fent említett legfeljebb 200 ezer forintos adómentes jövedelem lényegében azt jelenti, hogy 800 ezer forintig nem kell bevallani az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt. Nyilvánvalóan annak is előnyös a költségátalányt figyelembe vennie, aki ugyan megőrizte a nyugtákat, de azok összege nem éri el a bevétel 75 százalékát, vagyis a tételes költségelszámolással rosszabbul járna. (Ez esetben azonban semmiképpen ne őrizgesse tovább a bizonylatokat. Volt már rá példa, hogy az interneten kereskedő ellenőrzött magánszemélynél házkutatást tartottak.) 3. Kizárólag az ingó értékesítésre érvényes az a szabály, hogy a számított adónak csak a 32 ezer forintot meghaladó részét kell megfizetni. A 32 ezer forint pont a 200 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnak a 16 százaléka, amennyi jelenleg a személyi jövedelemadó kulcs. Nyer viszont a szabállyal például az, aki a nagyszülei padlásán talált értékes festményt 1 millió forintért eladja. Ez esetben 25 százalékos jövedelemhányaddal számolva 250 ezer forint jövedelemnek a 16 százaléka, vagyis 40 ezer forint a számított adó, abból viszont csak 8 ezer forintot kell megfizetni. 4. És most jöjjön az ingóságokat értékesítő magánszemélyek számára legfontosabb eldöntendő kérdés: mikor beszélhetünk a személyi jövedelemadó (szja) törvény szerinti, kedvezőbb adózású ingó értékesítésről, illetve mely esetekben van szó üzletszerű gazdasági tevékenységről, amikor már magasabb adóteherrel kell számolni. Az ingó értékesítés esetén a jövedelem után csak a 16 százalékos szja-t kell megfizetni, s mint említettük, az első 32 ezer forintot elengedi az állam. Üzletszerű értékesítés esetén viszont nem jár a 32 ezer forintos kedvezmény, ráadásul még a jövedelem 27 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. 2012. január elsejétől jelentősen módosult az szja-törvény, amely a korábbi évekhez képest több támpontot ad annak megítéléséhez, hogy a magánszemélynek az ingó értékesítésre vagy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell-e adót fizetnie. Az adózóknak azonban még így sincs egyszerű dolguk. Ingó értékesítésről beszélünk mindaddig, amíg a vagyontárgy eladása nem gazdasági tevékenység keretében történik. Az szja-törvénybe 2012 januárjától bekerült a gazdasági tevékenység fogalma. Eszerint gazdasági tevékenység "valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik". Azt viszont már nem határozza meg a törvény, hogy mikor minősül üzletszerűnek a tevékenység. Az adóhatóságnak a Pénzcentrum.hu korábbi kérdésére adott válasza szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. A tartós vagy rendszeres értékesítés fogalmát sem határozza meg a törvény, az ellenőrzés során mérlegeli az adóhatóság az említett körülményeket. A NAV ugyanakkor felhívja a figyelmet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése számít. Nyilvánvalóan nem üzletszerű a tevékenység, ha például valaki egy darab festményt egymillió forintért értékesít. Ebben az esetben nem lehet lényeges szempont, hogy a bevétel jelentős mértékű-e vagy sem az adózó jövedelmi viszonyaihoz képest, az a lényeg, hogy egyetlen ingóság eladásáról van szó, ami nem számít gazdasági tevékenységnek - mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. Üzletszerű viszont, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal értékesíti, akkor az gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már szimplán ingó értékesítésről van szó - véli Angyal József. Mindezek alapján azonban a magánszemélynek kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem. 5. Miért nem mindegy, hogy ingó értékesítés vagy gazdasági tevékenység? Korábban már levezettük, hogy 1 millió forint ingó értékesítés esetén 8 ezer forint személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ha viszont valaki szintén 1 millió forintért ad el például bélyegeket vagy saját maga által készített kerámia tárgyakat, akkor az már gazdasági tevékenységnek számít a nagy mennyiségben történő értékesítés miatt. Ez esetben már nem az ingó értékesítésre, hanem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózni - magyarázza Angyal József. Ekkor is lehet alkalmazni a 25 százalékos jövedelemhányadot, amikor ugyanúgy 250 ezer forint lesz a jövedelem, mint a festmény esetében. Üzletszerű értékesítéskor viszont meg kell fizetni a 16 százalékos, vagyis 40 ezer forint szja-t, és emellett a 27 százalékos, vagyis 67 500 forintos egészségügyi hozzájárulást is. Vagyis 8 ezer forint adófizetés áll szemben 107 500 forinttal. 6. Kell-e adószámot kérni vagy sem? Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy a magánszemély eseti jelleggel, néhány alkalommal, vagy pedig üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel kíván-e értékesíteni - derül ki a NAV lapunk korábbi kérdéseire küldött válaszából. Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat - mutat rá az adóhatóság. Vagyis ha valaki adóköteles, azaz a korábban leírtaknak megfelelően gazdasági tevékenységet végez, akkor adószámot (nem azonos az adóazonosító jellel!) kell kérnie az adóhatóságtól. Ráadásul az adószámot a tevékenység megkezdése előtt kell igényelni. Ha valaki később ocsúdik fel, akkor a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is jeleznie kell. Idén január elsejétől lépett hatályba az a szabály, hogy a magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózók tevékenységi köreit az úgynevezett ÖVTJ-kód szerint kell bejelenteni az adóhatósághoz. Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet tételesen felsorolja a különböző tevékenységi köröket. A csomagküldő, internetes kiskereskedelem hat számjegyű kódja: 479102 Nagyon fontos megjegyezni, hogy az évi 6 millió forintnál kisebb értékben eladóknak mindenféleképpen érdemes az általános forgalmi adózásban alanyi adómentességet kérni, így nem kell az áfával vesződniük - hívja fel a figyelmet Angyal József. A több millió forintért értékesítőknek elképzelhető, hogy megéri egyéni vállalkozóvá válniuk, különösen akkor, ha nemcsak magánszemélyeknek értékesítenek. Ha a bevételük nem több évi 6 millió forintnál, akkor pedig az idén januárban bevezetett kisadózók tételes adóját (kata) érdemes választaniuk. 7. Mikor nem kell adószám? Mint ahogy az első pontban írtuk, az évi 600 ezer forintot meg nem haladó bevételt akkor sem kell bevallani, ha az ingó vagyonátruházás gazdasági tevékenységnek minősül. Kimerítheti a rendszeresség fogalmát például az, ha egy kismama az interneten értékesíti a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait. Ha viszont az ebből, valamint más ingó vagyontárgyak eladásából származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Angyal József szerint a "600 ezres szabályt" úgy kell értelmezni, hogy mivel eddig a bevételi határig nem kell bevallást benyújtani, annak, aki ennél kevesebb összegért értékesít ingó vagyontárgyakat, nem kell adószámot kérnie. Meg lehet sokszorozni az adómentességet, ha egy család több tagja nevében is értékesít. 8. Mit kockáztatunk? Ha valaki átlépi a 600 ezer forintos bevételi határt, nagy tételben értékesített, nem egy darab ingóságot adott el, biztosan üzletszerűnek minősül a tevékenysége. Ebben az esetben már nem számít a 600 ezer forintig tartó adómentesség, a teljes bevételből kell kiszámítani a jövedelmet a fentiekben ismertetett módszer szerint. Súlyos árat kell fizetnie annak, aki rosszul ítéli meg a tevékenységét. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a magánszemély adóköteles tevékenységet folytat, de nem kért adószámot, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. 9. A NAV a Pénzcentrum.hu kérdésére korábban küldött válaszai között megjegyzi: ha kiderül, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat, de nem váltott ki adószámot, akkor is általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli. Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont az adótörvények nem hatalmazzák fel a NAV-ot arra, hogy ilyen esetben önkényesen áfát számítson fel. Az áfatörvény egyértelműen kimondja: az kötelezett adófizetésre, aki számlán áthárított adót tüntet fel. A számla kiállításához viszont adószámra van szükség. Adószámot pedig hivatalból nem állapíthat meg a NAV, csak az ügyfél kérelmére. Vagyis az a magánszemély, aki adószám nélkül gazdasági tevékenységet folytatott, nem kötelezhető az áfa megfizetésére. Különösen úgy nem, hogy mindeközben nem jogosult az áfa levonására. Az adózó vagy teljes körűen adóalannyá válik, vagy sem. Ha valaki nem kér adószámot, de az adóhatóság szerint gazdasági tevékenységet folytat, akkor az art. szerint becsléssel kell megállapítani a fizetendő adót - magyarázza Angyal József. Ehhez találni kell egy azonos időszakban, hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató vállalkozót. Az általa bevallottak alapján, 12 havi működést vélelmezve, kell az adóhatóságnak meghatározni a vizsgált magánszemély fizetendő adóját. Az adóhatóság ennek az 50 százalékáig terjedő adóbírságot is kiszabhat. Az adószakértő szerint ezért sem lehet a kinőtt gyermekruha eladását üzletszerűnek minősíteni, mert nincs olyan vállalkozás, amely néhány gyermekruha eladása miatt jönne létre. A hírt köszönhetjük a PénzCentrum.hu –nak http://www.penzcentrum.hu/adozas/interneten_adod_el_a_cuccaidat_igy_uszhatod_meg_az_adozast.1035673.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Copyright ©2012 KizmanAuction.com.
Designwww.greencomp.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldal használatával a következő rendelkezéseket fogadja el: Licitaljunk.hu FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK és ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT
Az oldal betöltődött: 0.031333 másodperc